A magyar Szent Korona viszonya a kisebbségekhez

Európa ma sem vesz tudomást a magyar kisebbségek helyzetéről, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása idején olyan nagy figyelmet fordítottak a Kárpát-medence „magyar uralom alatt szenvedő” népeire. Ugyanis a trianoni békediktátum és számos nemzetközi béketervezet egyik sarkalatos pontja éppen az állítólagos magyarországi kisebbségek elnyomására hívta fel a figyelmet: „Ausztria-Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.” – jelentette ki Wilson amerikai elnök az I. világháborút követően, a híres „14 pontjában”. Ez dióhéjban azt jelentette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek autonóm fejlődését elő kell segíteni. Ergo előrevetítette a trianoni békediktátum kikényszerítését is.

Hogy miért követelt Wilson – és több más nagypolitikai szereplő – ilyen és ehhez hasonló dolgokat? Erre a válasz pofon egyszerű, és az összehangolt magyarellenes román, (cseh-)szlovák és szerb sovinizmusban keresendő. A XIX. század óta szomszédaink tudatos magyarellenes politikát folytattak – amit a nemzetközi háttérerők is támogattak – és hatalmas diplomáciai sikereket értek el abban, hogy a Szent Korona Országát negatív színben tüntessék fel vélt, vagy valós sérelmeik kiteregetésén, felnagyításán és eltúlzásán keresztül. Romániában ez az akció 1838-ban vette kezdetét. A havaselvei román fejedelemség vezetői, Czartoryski lengyel herceg követének sugallatára megfogalmazták az összes románok egyetlen államba való egyesítésének gondolatát. E pillanattól kezdve nyíltan megkezdték a harcot Erdély megszerzéséért, és e törekvésüket nemzetközi szerveződésekben is érvényesítették. Ettől kezdve a nyugaton tanuló román diákok mindent megtettek, hogy lejárassák a Magyar Királyság kisebbségpolitikáját. Így kialakítva azt a képet, hogy a magyarok gyűlölik kisebbségeiket.

Hogy a képet helyesen tudjuk megítélni, az alábbi összehasonlító táblázatot érdemes átfutnunk, amely bemutatja a Magyar Királyság román kisebbségének helyzetét 1867 és 1918 között, illetve a romániai magyar kisebbség korlátozásait 1919 és 1940 között. Ebből egyértelműen és következetesen kiderül, hogy bárki lehetett a Szent Korona alattvalója és teljes jogegyenlőséget élvezett, ha elfogadta a Szent Korona felsőbbségét. Ellenben a soviniszta utódállamok – köztük Románia is – különféle eszközökkel akarták beolvasztani kisebbségeiket.

Írásunk nem soviniszta indíttatású, nem akarja elmélyíteni a Szent Korona népeinek így is feszültséggel teli kapcsolatát. Épp ellenkezőleg, tisztázni akarja a vitás kérdéseket, és baráti jobbot nyújtani a Kárpát-medence őshonos lakói felé, amennyiben felhagynak a soviniszta, magyarellenes tevékenységükkel, elhatárolódnak a soviniszta gondolatoktól és az azokat képviselő ideológusoktól, politikusoktól, történészektől. Csak így támadhat fel újra Mária Országa, és így folytathatjuk közös utunkat egy magasabb rendű, metafizikai meghatározottságú, tradicionális élet felé. Ezt közvetíti számunkra a Szent Korona.

A teljes írás a Duo Gladii 2021. májusi számában (1. évf. 6. szám) olvasható.
A korábbi és újabb lapszámok megrendeléséhez vegye fel velünk a kapcsolatot ITT!

Ne álljon meg itt!

Olvasson tovább...

Baranyi Tibor Imre: A háborúkról

(Részlet a Szerző A végjáték kórélettana című, 2022. május 17-én elhangzott előadásából. Lejegyezte: Gönczi Dániel.) A metafizikai Alapelvtől mint Kezdettelen Kezdettől és Eredettől való eszmei

A Duo Gladiiban a háborúról

Ami késik, nem múlik – szokták mondani. Szóval lassan mindenki fellélegezhet, némi csúszással ugyan, de augusztusban megjelenik a Duo Gladii június-júliusi száma. A téma –