A liberálisok szerint Trianon tragédiáját úgy lehet orvosolni, ha nem foglalkozunk többé a nemzeti érzéssel, feladjuk a nemzeti identitásunkat, azaz elfelejtjük a nacionalizmust. A nemzeti oldalon viszont sokszor történelmi sérelmekbe beleragadva, már-már sovinizmusba átcsapva, kollektíven gyűlölködnek minden más néppel szemben. Az alábbi publicisztikában azt igyekszem kifejteni, hogy milyen eszmeiség alapján lehetne újra elhozni a Kárpát-medencébe a békét anélkül, hogy a magyarellenességet tűrnünk kellene, vagy feladnunk a nemzeti önazonosságunkat.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnökeként a trianoni tragédia után több mint száz évvel megkísérlek tiszta vizet önteni a pohárba, és egyszersmind lezárni egy korszakot. Ugyan mindig is az alábbiak szerint gondoltuk el a Kárpát-medence népeinek viszonyát, elismerem, hogy a kommunikációban lehettek félreértések és az elvi tisztázásnak kellett volna hangosabbnak lennie – bár a dolgok természetéből adódóan egy akció, egy fizikai fellépés mindig nagyobb hangsúlyt kap a médiában, mint egy differenciált álláspont kifejtése.
A tanulságokat le kell vonnunk, de nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem a románoknak, szerbeknek, ukránoknak, szlovákoknak, horvátoknak, szlovéneknek és mindenkinek, aki érintett a trianoni békeszerződésben. Határozott állításom az, hogy Trianonnal nincsenek győztesek, csak vesztesek. Ez nyilván nem látszott még 1920 után, nem látszott a 30-as években feltétlenül (csak a legélesebben vizsgálódóknak), de a második világháború elvesztésével és a szovjet megszállással minden bizonnyal már egyértelművé vált. Hiába vált országaink területe hol nagyobbá, hol kisebbé, ugyanazt kapta minden Kárpát-medencében élő nemzet: a kommunizmus pusztítását.
A Szovjetunió felbomlását követően pedig a liberalizmus vált egyeduralkodóvá, ami a totális istentelen modernitás korát hozta el mindannyiunk számára. Megosztottak minket, feszültséget szítottak közöttünk, hogy egymással hadakozzunk, miközben tombol a vallásellenesség, a legújabb generációt és a közélet egészét pedig már teljesen megmérgezte az LMBTQP-propaganda és a gendersemlegesség sátáni elképzelése, sőt, az emberi voltunkat is igyekeznek kikezdeni. Európa elvészni látszik, és az északi civilizációnk, a fehér rasszunk a saját kontinensén üldöztetésbe került. Mindez pedig hamarosan odáig fajul, hogy egy világosbarna, kevert rasszú népesség lesz az uralkodó típus a gyönyörű szép nemzeteink helyén. Hagyományaink elvesztek, legfeljebb kiüresedett formákban őrizgetjük őket néhanapján, de a nagy többség életvitele semmiben sem különbözik egy átlagos amerikai vagy nyugat-európai emberétől. A megvalósult szellemtelenséget a virtualizáció és közösségi média terrorja tartja fenn, amely önti ránk a mocskot, az embereket pedig teljesen összezavarja.