Róma örök! – Készül a legújabb Duo Gladii

Duo Gladiiban elindult civilizációs tematika bevezető száma után megkezdjük azon tradicionális civilizációk számbavételét – elsőként Róma kerül terítékre –, amelyektől tanulhatunk, amelyekre ilyen vagy olyan okból fel kell néznünk. Egy 90 oldal környéki kiadvány természetesen még arra sem vállalkozhat, hogy a legtöbb fontos aspektusra kitérjen, de ígérjük, izgalmas kérdések kerültek a fókuszba, és a lapunktól megszokott egyedi szemléletmód az elmúlt időben csak finomodott, a tollunk pedig élesedett…

A civilizációs bevezető tanulmánya második, befejező részében Kolonits László arra vállalkozott, hogy dióhéjban számba vegye a modern nyugati civilizáció – Oswald Spenglernél “fausti” civilizáció, Molnár Tamásnál atlanti kultúra – kialakulását, tulajdonságait, és elgondolkoztasson azon, merre tovább.

A szigorúan vett ókori római tematikához tartozik Brunner Balázs írása, amely Mucius Scaevola hőstettét mutatja be olvasóinknak. Németh Bálint Julius Evola egy ókori római istenekkel foglalkozó írását fordította le. D. Fekete Balázs Róma háborúinak kérdéskörét foglalta össze közérthető módon. Guido de Giorgio – Tóth András által fordított – műve a római hagyomány középkori továbbélését és beteljesedését vizsgálja. Fr. Ulrikus szerteágazó tanulmányának célja az, hogy rávilágítson a katolicizmus római vetületének fontosságára.

A római tematikához lazábban kapcsolódik Barcsa-Turner Gábor írása, amely a római jellem kérdéskörét boncolgatja mai szemmel. E számban a III. résszel végéhez ér Youssef Hindi – Baranyi Tibor Imre által fordított – különleges esszéje, amelyben a katechon  – az Antikrisztus erőinek ellenálló entitás – kérdéskörét vizsgálja a világtörténelemben. Új szerzőnk, Somogyi György a Rómában zajlott II. vatikáni zsinat visszásságait mutatja be lényeglátó módon. Pio Filippiani-Ronconi lejegyzett előadása az arditik, az I. világháborús olasz rohamosztagok harci szellemét teszi képszerűvé. Dobay Gergely színvonalas esszéjében a HVIM delegációjának 2022. november végi római útját vázolja fel számos képpel illusztrálva.

A tematikához nem kapcsolódik Rama Coomaraswamynak a Gonosz természetét vizsgáló tanulmánya. Titusz legújabb írásában a Római Katolikus Egyház hagyományos vélekedését ütközteti a legújabban felmerült kommunisztikus tendenciákkal a magántulajdon kérdésében. A Szellemi ajánlóban – címek lentebb, a részletes tartalomjegyzékben – most is különféle, jobboldali szempontból értékelhető zenék, könyvek, filmek ismertetőjét olvashatják.

HVIM tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó részekben a Mozgalom két közleményét közöljük, illetve a Vármegye 2022. október-novemberi tevékenységének rövid vázlatát Molnár Máté összeállításában.

A III. évfolyam 1. szám tartalma:

  • Kolonits László: Symmachus és Faustus. Kultúra és/vagy civilizáció? II.
  • Barcsa-Turner Gábor: A „római” jellemről
  • Youssef Hindi: Eszkatológiai háború: Oroszország és a Nyugat III. /Ford.: Baranyi Tibor Imre/
  • Brunner Balázs: Feláldozná magát Marsnak oltárára. Caius Mucius Scaevola
  • Rama P. Coomaraswamy: A Gonosz természetéről. Van-e probléma a Gonosszal? /Ford.: Brunner Balázs/
  • Julius Evola: Jupiter, Mars és Quirinus az ókori rómaiaknál /Ford.: Németh Bálint/
  • Somogyi György: Térden a világ előtt
  • D. Fekete Balázs: Si vis pacem, para bellum!
  • Guido de Giorgio: Dante és a római hagyomány szent beteljesedése /Ford.: Tóth András/
  • Fr. Ulrikus: Rómaiság, kereszténység, ghibellinizmus
  • Pio Filippani-Ronconi: A rohamosztagosok történelmi és kulturális gyökerei /Ford.: Cserháti Judit/
  • Titusz: Nem lesz semmid, mégis boldog leszel? A magántulajdon szerepéről az Egyház társadalmi tanításának fényében
  • HVIM: Felháborító, hogy LMBTQP-lobbistákkal tárgyalt Novák Katalin! /Közlemény/
  • HVIM: Mi az oka, hogy a HVIM az egyik legmegfigyeltebb szervezet 2022-ben is? Vármegyéhez köthető személy még Holokauszt-megemlékezést sem szervezhet /Közlemény/
  • Dobay Gergely: Pellegrinaggio a Roma. Magyar hazafiak útja az örök városba
  • Vármegyés krónika 2022. október – november /Összeáll.: Molnár Máté/
  • Szellemi ajánló:
    Zene – Ensemble Organum: Chants de l’Église de Rome. Période Byzantine /Király Dávid/
    Könyv – Szegedi Katalin: Kocsonyakirályfi; Boldizsár Ildikó: Királylány születik /Éliás Tamás/
    Könyv & Film – Johnson, Abby – Lambert, Cindy: Nem tervezett; Konzelman, Chuck – Solomon, Cary: Váratlan élet. Unplanned /Petróné Nyíri Zsuzsanna/
    Film – Snyder, Zack: 300 /Kónya Dorka/
    Film – Róma /Szabó László/
    Film – Kriskó László: Aranybulla /Libényi László/

Ne álljon meg itt!

Olvasson tovább...

Az orthodox világ Európa egyik utolsó mentsvára?

A Római Birodalom keleti, görög felének, a későbbi Bizánci Birodalomnak az örökségét hordozó keleti, óhitű kereszténység misztikusnak ható világa határozottan, számos lényegi vonatkozásban különül el

A császár visszatér! A Szent Római Birodalom kardjai

Megjelent a Duo Gladii civilizációkkal foglalkozó tematikus sorozatának következő száma, amely a Német Nemzet Szent Római Birodalmát, annak is a legfénytelibb időszakát, a Hohenstaufen-dinasztia, vagyis