Az orthodox világ Európa egyik utolsó mentsvára?

A Római Birodalom keleti, görög felének, a későbbi Bizánci Birodalomnak az örökségét hordozó keleti, óhitű kereszténység misztikusnak ható világa határozottan, számos lényegi vonatkozásban különül el Európa többi részétől. Egyesek a kontinens tényleges részének sem tekintik civilizációs, kulturális szempontból, ami mindenképpen túlzás a hagyományos Európa vonatkozásában. Viszont a modern, liberális Európa viszonylatában ez egyre relevánsabb módon felvethető, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a tradicionális európai értékek fennmaradása már csak az orthodoxia világában és az azzal határos területeken garantálható hosszabb távon.

Bár a keleti kereszténység a Honfoglalás korától velünk él, és földrajzilag ma is közel van hozzánk, azt mindig is valamiféle rejtélyes hangulat lengte körül. Nem ismerjük ezt a világot, és még olyan széles tudásbázisra alapozó emberek is félreértették, mint Hamvas Béla, aki a keleti kolostorokban élő szentéletű szerzetesek között nem a magasfokú szellemiséget látta meg, nem azt tartotta fontosnak kiemelni. A gyakorta européer színezetű gondolkodásában a bazilita kolostorok archaikus világa valamiféle rothadás szagának képzetét keltette fel. Ez a felfogás joggal sorolható Hamvas legnagyobb tévedései közé.

Nehezen hihető, hogy akit a modernitás világa nem rontott még meg, az ne állna csodálattal az orthodoxia archaikus dallamvilága, az ikonfestészet szakrális művészete, a templombelsők gazdag, szimbólumokkal teli díszítése, a vallási rítusok évezredes mélysége, a keleti keresztények élő vallásossága előtt. De ha az ember kevésbé érzékeny a vallási/theológiai, művészeti kérdések iránt, és egyfajta harcos szellemiség irányítja életét, fel kellett, hogy figyeljen legalább arra a vitális kapcsolatra a harcosok kasztja és az egyház között – a fegyverek, harcba induló csapatok megáldása; a front mögötti nagyszabású tábori misék;  a katonák által harcba vitt szakrális szimbólumok etc. –, amely a II. világháborúig a Nyugat sajátja is volt.

Erre a misztériumokkal övezett világra, gyökereire, kialakulására, gondolkodására, világlátására, mai politikai törekvéseire próbál egy-egy kis ablakot nyitni a Duo Gladii legfrissebb, napokon belül megjelenő, sok új szempontot felvillantó száma.

A folyóirat előfizethető a honlapunkon >>katt<<. A régebbi számok közül már egyre kevesebb kapható, ezeket >>itt<< rendelheti meg. Lapunk újságárusoknál nem kapható, és korlátozott példányszámban kerül kiadásra! A lapszámokat a megjelenést követően postázzuk a megrendelőknek.

A III. évfolyam 5. szám tartalma:

• Kolonits László: Az ősi pelasgok hagyatéka. Bronzkori falfestmények Théra szigetéről
• Barcsa-Turner Gábor: Kalapácstól a finom polírozásig – alapanyagból tökéletes fegyver
• Barcsa-Turner Gábor: A kispolgárság gonoszsága
• Julius Evola: A Langkofel megmászása /Ford.: Cornelius/
• Levan Vaszadze: A tradicionalitás visszatérése /Ford.: Szárnyathy Géza/
• Julius Evola: Találkozásom Codreanuval /Ford.: Németh Bálint/
• Philip Sherrard: Császár, vallás és nép /Ford.: Németh Bálint/
• Gács Krisztián: „Inkább a szultán turbánja, mint a pápa tiarája!” Egyházuniós diplomáciai kapcsolatok a magyar-bizánci XIV–XV. századi források vonatkozásában
• Seraphim Rose atya: Nihilizmus, a modern kori felforgatás gyökere /Ford.: Tóth András/
• Somogyi György Miklós: Az űr legyen veletek!
• D. Fekete Balázs: Egy eltérített kereszteshadjárat. Konstantinápoly kifosztása
• Kónya Dorka: A valódi Héjjas Iván
• L0m3z: Mi az a Longhouse? /Ford.: Magyar Sándor/
• Alexander Dugin: A Kaukázus geopolitikája /Ford.: Szent Korona Rádió/
• Alexander Dugin – Konsztantyin Malofejev – Andrej Tkacsov protoierej: A hagyományos értékek ABC-je. Az orosz emberi jogok /Ford.: Libényi László/
• Shahid Bolsen: Üzenet az izraeli népnek /Ford.: Boór Tamás/
• HVIM: A HVIM is követeli a készpénz használatának védelmét /Közlemény/
• HVIM: Állami iskolában egy Pride-szervező, LMBTQP-lobbista! /Közlemény/
• Duo Gladii: Ahol harcosok születnek. Interjú Barcsa-Turner Gáborral a HVIM ifjúsági táboráról
• Vármegyés krónika. 2023. október – december /Összeállította: Molnár Máté/
• Szellemi ajánló:
  Petrus Augustinus: Oroszországban nincsen idő [Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz] Tóth András: Az egyetemes bukás története oszázs földön. Gondolatok a Megfojtott virágok című filmről
  Zene – Rachmaninov, Sergei: Piano Concerto no. 2. op. 18. /Petró Csaba/
  Könyv – Maderspach Viktor: Konstantinápolytól Kairóig. Kalandozások Törökországban, Palesztinában és Egyiptomban 1911–1938. /Konnát Árpád/
  Film – Scott, Ridley: Mennyei királyság /Kónya Dorka/

A lap facebook-oldala