Duo Gladii: Tradicionális jobboldali szellemben Trianonról

Kolonits László főszerkesztői bevezetőjében dióhéjban bemutatja a nemzeti eszme pozitív és negatív vetületét, illetve a múltban és jelenben betöltött történelmi szerepét. Barcsa-Turner Gábor, a HVIM társelnöke, lapunk alapítója megpróbálja új alapokra helyezni a trianoni békediktátum által előidézett helyzethez való hozzáállásunkat. Kónyi-Kiss Botond, a HVIM alelnöke a Vármegye hármas jelszavának harmadik eleméről, a bátorságról értekezik. Incze Béla és Nomád szintén a mai kor adottságait figyelembe véve igyekeznek iránytűt adni a kezünkbe a Trianon által kiváltott helyzetből való kilábaláshoz.

Varázsló Macska rovatához az 1916-os román hadbalépéssel kapcsolatban fordított le három forrást. A román király két kiáltványának közlése meglepetésként hathat a gyanútlan olvasónak, de a német kancellártól, Bethmann-Hollwegtől  idézett szövegrész megadja az alapokat az első két írás megfelelő történelmi megítéléséhez.

D. Fekete Balázs a középkorban és a kora újkorban bekövetkezett, elsősorban a tatárjáráshoz és a törökdúláshoz kötődő népesedési katasztrófákat veszi górcső alá, melyek közvetve szerepet játszottak a trianoni tragédia megalapozásában. A horvát Leo Marić lapunk számára készített írása röviden felvázolja a horvát-magyar együttélés évszázadait, és segít annak megértésében, hogy a nacionalizmus negatív arca milyen szerepet játszott a Szent Korona országainak feldarabolásában. Jámbor Márk cikke az erdélyi, hungarus-tudattal rendelkező románság I. világháborús vérveszteségeit taglalja.

Schutzbach Csaba egy félig-meddig elfeledett, de a Tanácsköztársaságot követő ellenforradalomban fontos szerepet játszó egyéniséget, Friedrich Istvánt bemutató kötetét ismerteti a Haditudósító rovat keretében.

Barcsa-Turner Gábor Új Bábel felé rovatban megjelenő, második írása a legújabb izraeli-palesztin konfliktust, illetve Koltai György, a Parázsló Hamvak együttes néhai frontemberének jemeni halálát és annak hazai recepcióját elemzi. A Villámkérdések alrovatban most az író és rendező Moys Zoltánt, a Mi Hazánk alelnökét, Novák Elődöt és a mozgalmár, hazafi Pintér Tibort kérdeztük a trianoni tragédia helyes, jobboldali megítélésével kapcsolatban.

A fő témához nem kapcsolódva jelen számban a jeles brazil tradicionalista katolikus gondolkodó, Plinio Corrêa de Oliveira modern kori keresztes háborúról szóló írásának első részét közöljük Brunner Balázs fordításában.

A Szellemi ajánlóban Petró Csaba egy Bach-művet ajánl, Magyar Sándor Plinio Corrêa de Oliveira magyarul is olvasható alapművére hívja fel olvasóink figyelmét. Éliás Tamás Sík Sándor egyik hangoskönyvét mutatja be, míg Kónya Dorka, a lapunkban most debütáló ‘Vármegyés lány’ Az utolsó szamuráj című film értékeit tárja elénk.

A 2021. júniusi lapszám tartalma:

• Kolonits László: A nemzeti eszme történelmi szerepe
• Barcsa-Turner Gábor: A nacionalizmuson túlmutató tradicionalitás hozhat csak békét a Kárpát-medencébe
• Kónyi-Kiss Botond: A bátorságról
• Incze Béla & Nomád: Világnézeti iránytű a trianoni tragédia XXI. századi értelmezéséhez
• Három forrás Románia 1916-os hadba lépésének idejéből (Ford.: Varázsló Macska)
• D. Fekete Balázs: Demográfiai katasztrófák a középkori és kora újkori Magyar Királyságban
• Leo Marić: A magyar-horvát unió lassú halála a hosszú 19. században
• Jámbor Márk: Oláhok a Szent Korona védelmében
• Schutzbach Csaba: Friedrich István. 100 éve történt az őszirózsás forradalom
• Barcsa-Turner Gábor: Közöny és gőg. Gondolatok Izraelről és a Jemenben halálra kínzott énekesről
• Villámkérdések – A helyes jobboldali hozzáállás Trianon megoldatlan konfliktusához (Moys Zoltán – Novák Előd – Pintér Tibor)
• Plinio Corrêa de Oliveira: A huszadik század keresztes háborúja I. (Ford.: Brunner Balázs)
• Szellemi ajánló

1. Zene – Bach, Johann Sebastian: Johannes Passion (Petró Csaba)
2. Könyv – de Oliveira, Plinio Corrêa: Forradalom és Ellenforradalom (Magyar Sándor)
3. Hangoskönyv – Sík Sándor: Emberi hangra és hegedűre (Éliás Tamás)
4. Film – Zwick, Edward: Az utolsó szamuráj (Kónya Dorka)